Vadadi Adrienn: A palacsinta tábor - Nyári ovis mesék
(Ovis mesék 4.)

Itt a nyár, vége van az ovinak! De az ovisoknak még nem kell elbúcsúzni egymástól. Amíg anya és apa dolgoznak, ők a Palacsinta táborban mulatnak az óvó néni kertjében. Itt annyi mindent lehet csinálni, amit év közben lehetetlen! Fára mászni, térképpel nyomozni, báránykát szelídíteni, patakban tapicskolni, hajót úsztatni és sártengerben dagonyázni. No meg persze sütni-főzni: például palacsintát! A tábor végén pedig nagy-nagy közös tábortüzezéssel és énekkel búcsúznak egymástól és az óvó nénitől. Tarts Leával, Petivel és a többiekkel a Palacsinta táborba!

Simon Réka Zsuzsanna: Majdnem egy tucat királylány

Borzas Füzike, Fürtös Bodza, Erdei Szamóca, Sáfrányos Szeklice néhányan e kötet szereplői közül. Ők, és társaik igazi vidám, cserfes, rakoncátlan királylányok, akik körül mindig történik valami izgalmas! A Csukás István-díjas Simon Réka Zsuzsanna legújabb kötete a tőle megszokott humorral, és szójátékokkal fűszerezett csodás nyelvezettel meséli el a tíz különleges királylány egy-egy vidám történetét. A kötetet Egri Mónika mosolyt fakasztó képei teszik teljessé.

Erwin Moser: Nagypapa meséi avagy a repülő ágy

Igazán szerencsés az a gyerek, akinek a nagypapája csak úgy ontja magából a jobbnál-jobb meséket! Ilyenkor az se baj, ha beteg a gyerek. Gáspár a jó meleg dunyha alatt, napokon át hallgatja Nagypapa meséit a kis Jóskáról meg a nagy Jóskáról, az almakukacból lett sárkányról, Halaba Vabaráról, a lusta Péterről, aki kandúrrá változott… A tréfás, kedves mesefigurák benépesítik Nagypapa szobáját. A végén Gáspár meggyógyul és elhagyja a betegágyat, de a mesék vele maradnak. Sőt, még ő is megtanul mesélni! 

Ebből a könyvből megtudhatjuk, hol töltötte gyermekkorát Erwin Moser, a nagy mesélő és rajzoló. Nem is olyan távoli ez a vidék: Burgenland és a Fertő-tó környéke, Ausztria legkeletibb tartománya, amely Magyarországgal határos.

Gévai Csilla: Amíg olvasunk
(Most én olvasok!)

A Most én olvasok!-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar „olvasni tanulok”-sorozatot építünk. A Pagony legkiválóbb szerzői írnak a sorozatban: Berg Judit és Finy Petra után most Gévai Csilla folytatja az Amíg utazunkban már megismert és megszeretett gyerekek, Panni és Doma történeteit, négy különböző nehézségi szinten. Az első kötetben Panni van a főszerepben: éppen most fejezte be az első osztályt, és megkapja a bizonyítványát, mellé pedig egy szép könyvet. Csakhogy az olvasás még nem igazán megy neki. Bali bácsi segít neki: sütibetűt sütnek, szóvárost építenek és persze egy nagyot fagyiznak! 

Astrid Lindgren: Mio, édes fiam

Roberto Pavanello: A trollok ébredése
(Bat Pat 9.)

A trollok ébredése Nyaralás a kontinens legészakibb pontján… Ez már önmagában is szörnyű lenne, ráadásul a lakóautónk kerekei út közben rejtélyes módon eltűntek. Mi jöhet még? Hátborzongató barlang, rémisztő fények, trollok?! Para, sőt gigapara!

Fésűs Éva: A furfangos nyuszi

Fésűs Éva újabb történetei a Kerekerdő szélére, a Meserétre hívnak benneteket. Oda, ahol a furfangos nyulak átjárnak a rókák eszén, ahol Tüske Böske, a sündisznó inkább hisz Rászedi Rókának, minthogy bízna a barátaiban. A Meserét lakóitól megtanulhatjuk, hogyan segítsünk annak, aki bajba jutott – akármilyen is a viselkedése –, hogy a hazugság csak újabb hazugságot szül, és hogy mindenért meg kell dolgozni.

Dés Mihály: Ancsa és Pancsa a fürdőszoba fogságában

Ancsa és Pancsa éppen fürdik, mikor minden elsötétül, és ráadásul anya is a fürdőszobán kívül reked. Ha valaha záródott már rád egy ajtó, vagy szuroksötét lett a lakás egy váratlan áramszünet miatt, akkor el tudod képzelni, hogy ez milyen érzés lehet. A hírre összeszaladnak még a szomszédok is. A nagy bajuszú Béla bácsi be akarja törni az ajtót, Nusi néni rendőrt hívna, Magdika a mentőket. De szerencsére az ikerlányokat sem kell félteni!

Dés Mihály nevét a felnőtt olvasók már jól ismerik a Pesti barokk című regénye óta. Első mesekönyvében, mely az Ancsa és Pancsa-sorozat nyitódarabja, két teljesen egyforma, mégis teljesen különböző kislány izgalmas és vicces kalandjait követhetjük nyomon.

Az üdítően új hangú kötetet Horváth-Molnár Panna rajzai illusztrálják.

Bodor Attila: A ló, aki édességet tüsszentett

Matyi nem mindennapi ló. Ő egy elveszett és megkerült ló.

Talán kicsit öreg, de szügye alatt érző szív dobog. Azonban nem ez teszi őt igazán különlegessé, hanem az, hogy bizony édességet tüsszent: vattacukrot, tortát, zserbót, talán néha még minyont is.

A könyvben szívmelengető kalandokat olvashatsz a szeretetről, a megértésről.

Egy cserfes, nyolcéves kislány a ló segítségére siet, és közben az ő élete is hatalmas fordulatot vesz. Tarts Matyival és újdonsült barátjával, Koczka Mesivel!

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset

Szádeli, a kisfiú mindenáron festő akart lenni. Végül is szert tett egy aranyecsetre. De az nem volt ám akármilyen ecset: minden, amit festett vele, életre kelt. A madár felrepült a vászonról, a hal kiugrott a falból, a festett vitorlásra még maga a hatalmas, kapzsi császár is felszállhatott. El is fújta a festett vihar, mert ez az ecset az igazságtevés ecsetje. Kelet gazdag mesevidékein, királyi rózsáskertek közt, világvégi sivatagokban, griffmadár lakta, havas hegycsúcsokon és szegény, pici falvak világában jár azóta is Szádeli maga festette táltos lován, segít a rászorulókon, és szembeszáll a gonoszokkal… Nemes Nagy Ágnes lírai hangú meséje második kiadásban, Hajnal Gabriella illusztrációival jelenik meg.

Molnár Krisztina Rita: Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik

A jó mesék nemcsak a csodák birodalmát nyitják meg a gyerekek előtt, hanem útravalóul is szolgálnak számukra. Molnár Krisztina Rita meséje igazi hamuban sült pogácsa: olyan világot idéz, amelyben régi mesteremberek tudása elevenedik meg azzal a céllal, hogy a mai gyerekeknek is hasznára váljék. A mese kíváncsi és bátor ikerpár hőse, Mákszem és Gubó kalandos utat járnak be a Skanzenben, melynek során egy másik valóságsíkot és önmagukat is mélyebben megismerik. A történetet azoknak ajánlom, akik nem félnek a látható dolgok mögött rejlő titkokat megismerni.

Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt

Tóth Krisztina meséjében különös módon fonódik össze egy teknőben született lány, a szülei és három testvér története. Otthonra lelhet-e az elhagyott gyermek? Ki neveli fel anyja-apjaként? Látja-e valaha édesszüleit? Hogyan találnak egymásra a testvérek? Sorsaikat úgy fűzik egybe titokzatos kötelékek, ahogy a csillagokat a láthatatlan, égi ösvények. Az örökbe fogadott lánynak a magány, az emlékezés és a kiengesztelődés segít hazatalálni, miközben a csillagok ugyanúgy ragyognak mindnyájukra, akárhonnan jöttek, és akárhová is tartanak.

M. Kácsor Zoltán: A világ legerősebb buldózere
(Garázs bagázs 5.)

Bizony nemcsak a lányok lehetnek hiúak, hanem a fiúk is! Főleg, ha az erejükről van szó. És aki hiú, az könnyen elveszítheti a barátait. Ez történik Buldózer Boldizsárral, aki a mese végére megtanulja, hogy ha levetkőzi önteltségét, a barátai visszatérnek hozzá.

Philip Waechter: Apanap

Philip Waechter finom iróniával és kedves humorral mutatja meg, hogy milyen hihetetlen boldogság és felelősség apává válni. Igazi ajándékkönyv leendő és ifjú apáknak.

Irena Aubert: A szavanna állatai

Ezt a színes kihajtogatós könyvet lapozva, térhatású képeken ismerheted meg a szavanna állatait.

Orosz Adél: A lámpás ember

Egyetlen gyerek sincs a világon, aki körül ne lennének megoldatlan rejtélyek. De csak keveseknek van olyan segítője, mint a könyvben szereplő Gyurinak. Az igazi móka nem az, amikor helyettünk oldják meg a nehézségeket, hanem amikor hozzásegítenek, hogy kibogozzuk a titkokat, és közben rájöhetünk arra is, hogy együtt minden sokkal könnyebb. A barátok nemcsak a vidámságban vannak velünk, hanem a szomorú dolgok terhét is segítenek hordozni. Minél többen találják meg a saját lámpájukat, annál ragyogóbb lesz Gyuri és a barátai élete is.

Mészáros Bori: Az álomtündér

Varázslatos meseregény kicsiknek és nagyoknak arról, hogyan győzi le a félelmeit egy kislány az álomtündér segítségével.

Merthogy Emma éjszakánkét nem tud elaludni, nyugtalan, félelmek gyötrik. Szerencsére jön Pilla, a kezdő álomtündér, aki úgy gondolja, a szörnyűségeknek semmi keresnivalójuk a gyerekek álmaiban. Eleinte ő maga is tele van aggodalommal, hogy hogyan tud megbirkózni a rá háruló felelősségteljes feladattal. De amikor esti körútja során találkozik a gyerekek félelmeivel, felismeri munkája fontosságát, nekibátorodik, és mindent elkövet, hogy segítsen nekik legyőzni a szorongást. Miután ez sikerül neki, Tündérország királynője hivatalosan is kinevezi őt álomtündérré.

A fordulatos történetből kiderül, hogy a félelmek csak látszólag erősebbek nálunk, és hogy egy egészen kicsi lány is legyőzhet egy hatalmas, félelmetes sárkányt. Hogy néha komisz manóknak kell tükröt tartania elénk, hogy az elkövetett hibáinkat felismerjük, és helyre tudjuk hozni. Hogy szeretettel és bátorsággal minden akadályt le lehet küzdeni, és hogy minden sokkal könnyebben megy, ha összefogunk végre a testvérünkkel.

Patrice Karst: A láthatatlan fonal

Azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül. 

A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról. 

Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyermek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól. Néha annyira, hogy még az elalvástól is fél. Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, mely a világ minden táján meghódítja a kicsiket és nagyokat. Beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást. Megnyugtat, vigasztalást és biztonságérzetet ad, segít átvészelni a nehéz korszakokat is.

A legszebb magyar mesék

Az ősi magyar világ legszebb meséit gyűjtöttük össze egy csokorba, amelyekben megtalálható az égig érő fa, azaz a világfa motívuma, szereplői között pedig megjelennek a táltosok, és a boszorkányok is. Ezeket a magyar őshagyományokra épülő meséket művészi értékű, hagyományőrző illusztrációkkal színesítettük. Hiszen minden nép számára az egyik legfontosabb iránymutató a saját népi hagyományuk. A magyar népmesék különleges, sokszínű és gazdag világa fontos a múltunk megismeréséhez, de egyben kulcs ahhoz is, hogy a gyerekeink megtanuljanak eligazodni a mindennapokban, valamint segíti őket megismerni a lélek rejtelmeit.

Lázár Ervin: A Nyúl mint tolmács

Mek-mek" – mondja a Kecske egy vigyorgó Úritök közelében. A tisztásra lépő Ló sajnos nem érti a mekegést, mert nem tud kecskéül. Udvarias nyihogása pedig meghaladja a Kecske tudományát. Hiába próbálnak még birkául meg szamárul is beszédbe elegyedni egymással, nem járnak sikerrel. Szerencsére épp arra jár a Nyúl, és tolmácsolja a két állat mondandóját. De vajon pontosan fordít? És mi lesz az Úritökkel? 

Lázár Ervin elgondolkodtató meséje először jelenik meg önálló kötetben.

Lengyel Orsolya: A legszebb mesék Mátyás királyról

Mátyás királyunk igazságossága legendássá vált, az ország törvényeinek betartását egyaránt számon kérte a főurakon, és az egyszerű embereken. Panaszaikkal gyakran fordulhattak hozzá személyesen is. Halála után az igazságos király alakja a nép ajkán élt tovább, így vált sok népmesénk szereplőjévé. Kötetünkben a legszebbeket válogattuk össze egy csokorba, és hagyományőrző illusztrációkkal színesítettük őket. A mesék Mátyás királya igazságos és bölcs, aki álruhában járja az országot, bátorítja a jókat, nagy szigorúsággal lép fel a rosszakkal szemben, a bűnüket beismerő, megbánó tévelygőkkel szemben pedig megbocsátó.

Malter György: A kalamajkák folytatódnak
(Állatkerti történetek 2.)

Mókus Marci és Panda Panni egyéves születésnapjukon kapták meg ketrecük kulcsát, hogy éjszakánként szabadon kóborolhassanak az állatkertben. Ebben a kötetben újabb izgalmas és kacagtató kalandokat élnek át: megmentenek egy kis szurikáta kölyköt a hiénáktól, megfejtik dr. Róka Rudolf találós kérdéseit, igazságot tesznek a gazella és a víziló közti versenyben, bemerészkednek a halak kóruspróbájára és így tovább… Mind e közben persze új barátokra tesznek szert, és remekül szórakoznak.

John Lawson: Eljöhetnél hozzám

– Eljöhetnél hozzám – mondják egymásnak az amerikai Appalache-hegység lakói, de csak úgy értik: viszontlátásra! Hanem a Fiú, aki messzi vidékről, magányosan érkezik a kis faluba, hogy elvesztett szüleit keresse, a helyet, ahova tartozik – ő szó szerint érti, mikor a kedves Madárijesztő így búcsúzna tőle, és már fel is ül szekerére. Ismerősei, barátai ettől fogva egyre szaporodnak, a gyanakvó Róka urat éppúgy elbájolja kedvességével, mint a jóságos Boszorkányt, a titokzatos Hóembert, sőt az emberkerülő, mogorva Öreget is. Dolgozik és álmodozik, vizet fakaszt, és illatos szénát kaszál a rejtett réten pajtásainak; maga is a varázslatos táj részévé válik, megtalálja a helyet és az embereket, akikhez tartozik. 

Az amerikai író varázsos hangulatú, költői meseregényét Szász Imre fordította, és Szántó Piroska illusztrálta, méltón a mű szépségéhez.

Adamik Zsolt: Ördögbőr grófja (Rettentő kalózmesék)

Ihaj-csuhaj-krucifix: jönnek a rettenetes hírű kalózok! Ott van mindjárt a borzasztó hírű Fekete Vész, aminek a kapitánya SivákMivák Károly. De Ördögbőr grófja is megéri a pénzét: nála nagyobb briganti nem élt a Vérvizeken innen és a Nyugatholtágon túl semerre sem! És akkor az irtózatos, nagy szakállú Kiskartácsról meg szó sem esett. Vagy Csipacsabi kincsesládikájáról. Vagy az hátborzongató Mélyvízi Kreccsenről, aki a mese végét őrzi. Róluk szólnak Adamik Zsolt összetéveszthetetlen hangú és különleges humorú kalózmesei – van bennük minden, ami az igazi kalózhistóriákhoz kell, csak minden kicsit idézőjelbe tevődik: éppen ezért válnak nagyon emberivé és szerethetővé.

Weöres Sándor: Holdbeli csónakos

Weöres Sándor drámai műveit színpadra állítani nagy kihívás. A költői szöveg, a szárnyaló gyermeki képzelet – mindezek mélyén a felelős történelem-filozófiai gondolkodás – együttesen teszik próbára a színháziakat. Ennek a rendkívüli és számomra lenyűgöző komplexitásnak az újrateremtését próbáltuk meg munkatársaimmal együtt a Nemzeti Színház előadásában.

Valló Péter

Malter György: Állatkerti kalamajkák
(Állatkerti kalamajkák 1.)

A szigorú víziló, a feledékeny krokodil, a hátfájós zsiráf, a bolond kobra, az éhes de mégis barátságos tigris, a világhíres denevérkarmester, a koszosfülű elefánt, a goromba teve, ők mind-mind egy varázslatos állatkert lakói. Velük találkozik a két jó barát, Mókus Marci és Panda Panni éjszakánként, amikor fölfedező útra indulnak az egyéves születésnapjukra kapott kulcsocska segítségével… 

A nagysikerű Rosszcsont mesék-sorozat szerzőjének újabb mesekönyve, ezúttal Kállai Nagy Kriszta elragadóan humoros rajzaival.

Beck Andrea: A Titoktündér - Családi könyv

Ez a könyv a Titoktündér hatodikként megjelent kötete, mely a negyedik és ötödik részhez hasonlóan, bárhová beilleszthető a sorozatba, Ha az első könyv meséit már megismertük. 

A családdal töltött idő, közös játékok és beszélgetések fonódnak össze benne a Titoktündértől már megszokott szemlélettel, hogy együtt izgalmas és tanulságos történetekké, varázslatos és segítő mesékké alakuljanak át. 

Szeretettel ajánljuk mindazoknak (kicsiknek és nagyoknak egyaránt), akiknek valaha is meggyűlt a bajuk a hajmosással, vagy néhány rakoncátlan tinccsel, akik nem szeretnek szerepelni, akiknél gondot okoz a szófogadás, esetleg sűrű vendég náluk a sértődés, és néha úgy érzik, feje tetejére állt a világ körülöttük. Szó esik még benne többek közt apróbb balesetekről, értelmetlen haragról és bosszúról, tanulásról és pihenésről, testvéri szeretetről, no meg arról, hogy pontosan mi is az a titok.